2012. május 29., kedd

Becsületből

Emlékezzünk egy pillanatra a patinás, régi kerékpárszervizre és utolsó működtetőjére.
Velvárt Nándor, a híres és eredményes magyar kerékpárversenyző sport pályafutását befejezve kerékpárgyárat és kereskedést nyitott. Ebből a háború utáni időkre csak az Almássy tér sarkán álló kis szerviz maradt.
Kamasz koromban felkerestem párszor, de a tulaj nem nagyon támogatta az alkatrész eladást.
- Ha elromlott, hozza be! Majd megjavítom!
Mivel inkább magam bütyköltem, hamar leszoktam róla és inkább a Szigeti féle kereskedést látogattam.
(Ott enyhén szólva nem voltak ilyen fenntartások.)
Történt egyszer, hogy bringás társam és barátom a kerékpárját szerette volna rendbe hozatni. Ez egy 1948-as gyártású Velvárt gép volt. (Az édesapja vásárolta, a számla mai napig a család birtokában van!)
A gépnek hiányzott a homlok jelvénye. Ez egy - jellegzetes három ponton felszegecselt - krómozott, szárnyas kerék volt.
Elbattyogtam a Wesselényi utcába. Velvárt Nándor akkor már nem élt, sógora vitte a boltot, becsületből, hogy ne kelljen a nagy múltú céget bezárni.
Szalay Anti bácsi egy rettenetesen telepakolt műhelyasztal mellett ült és egy gyerekbicaj kereket küllőzött. Előadtam a kívánságomat: - Homlok jelvényt vennék!
Nevetett. - Nincsenek már ilyesmik.Vége annak a világnak...
Kicsit elbeszélgettünk, aztán elköszöntem.
Távozáskor megbámultam a kirakatot, mely tele volt elsárgult győzelmi tablókkal és poros serlegekkel. (Amennyire emlékszem, a hatvanas években pont ilyen elhanyagolt volt minden az üveg mögött.)
Ám az egyik kupa nem volt üres, az általam keresett jelvény sík változatából volt benne egy jó maréknyi.



 Már mentem is vissza az öreghez. - Abból a kirakati jelvényből vennék egyet!
- De hát az másféle! Válaszolta. - Az első sárvédő tetejére szereltük, csak több baleset volt, amikor ez szétvágta a gyalogos ülepét. Így aztán egy idő után nem szegecseltük fel.
Azért felkelt, kinyitotta kirakatot és átadott egy jelvényt.
- Mit csinál majd vele?
- Levágom a hullámos toldatot, henger formára hajlítom, ráfúrom a jellegzetes lyukakat és megy a krómozóba. Mennyibe kerül?
Anti bá' eltűnődött. - Adjon érte, amennyit gondol.
- Háromszáz forint?
Rám nézett.
- Elég lesz egy százas is!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése